Hálló, hálló... itt a Barka híradó:P
Kicsit megint lemaradtunk a jelentéssel, de mostanában nem történik sok
minden, így gondoltam összefoglaló jelleggel adok híradást a kisfiú
hogylétéről:P
 |
| Cave Canem...:P |
 |
| Ásunk, dolgozunk, erősen... |
 |
| amúgy a nagy szimatolásban verhetetlen... |
Először is, 20-án 5 hónapos lett, úgyhogy már nem is annyira baba, mint amennyire szeretném, hogy az legyen! Azt már csak saccolni tudom, hogy hány kilós lehet, véleményem szerint megvan az már vagy 10-11kg. is, legalábbis amikor az ölemben van, valahogy így érzékelem:P
 |
| Kingával a munkahelyen, nagyon kifáradt a rengeteg munkában:P |
 |
| Itt már látszik, hogy oldalt világosabb... |
Jaj, valamit el kell mesélnem! Emlékeztek, már mondtam, mennyire szereti Barka a lovakat, nos hát ugye a múlt héten volt a Nemzeti Vágta, amit ki szeret, ki nem. Nem is ez a lényeg, hanem, hogy VÉGRE lovak voltak a közelünkben, újra! Hát, gondoltuk kimegyünk szombat délután körülnézni és vittük Barkát is. rengeteg szag volt mindenfelé, úgyhogy nem tehetett mást, mint az orrát a földnek nyomva közlekedett, és ha láttatok már szagot fogott kutyát, akkor el tudjátok képzelni... Minden rettentően érdekes volt, mégis, ahogy a lovak felé kezdtünk menni, teljesen felélénkült, az amúgy már a szagokban és a rengeteg élményben elfáradt kiskrapek. Szinte levegőt is elfelejtett venni, és a kis nyelve kilógott a szájából úgy bámulta rezzenéstelenül az eszegető lovakat. Ami igazán tetszik ebben nekem, az, hogy
ilyenkor nem szeleburdi, nem ugatja meg őket, nem akar odarohanni, csak áll és bámul, teljes átéléssel. Komolyan, élvezet nézni! Nagyon cuki... másik kutyák ugatták a lovakat, vagy éppen mindenáron oda akartak menni, de Barka csak belekapaszkodott a kerítésbe és itta a szemeivel a látványt.:) Annyira aranyos olyankor, hogy nem igaz!!!
Aztán még aznap este ott maradtunk a koncerten, benne a tömeg kellős közepén, a rockzenétől dübörgő hangfalak előtt. Na nem mintha ez zavarta volna Barkát, fogta magát és elaludt. A végén már felvettem az ölembe, mert féltem, valaki rálép, mert kezdett elterpeszkedni:P Na de ölben meg baromi nehéz volt már, majd leszakadt a karom - megjegyzem, szerintem már olyan karizmaim vannak, hogy ihaj!! -, ezért leültem vele egy székre, mire újfent szétdobta a kis lábait és az igazak álmát aludta. Mindenki álmélkodva nézte, ahogy ott az üvöltő zene kellős közepén így elaludt:)
 |
| Álmos...álmos... |
Még mindig járunk a Népszigeti Kutyasuli ovi részlegébe, és be kell vallanom nagylányosan, hogy már nemcsak Barka miatt, mert én is marhára élvezem az egészet! És olyan jó látni, ahogy egyre magabiztosabb és élvezettel csinálja a hozzájuk mért feladatokat. Persze nagyrészt ez az egy óra hétvégenként arról szól, hogy miközben a gazdikat okítják, addig a kölkök egymást nyúzhassák... ami meg is valósul de rendesen. Vasárnap is, még alig tettük be a lábunkat a pályára, Barka máris olyan koszos volt, mintha örök életében valami homok és szénbánya keverékében robotolna:P Persze csak a nyál és a por keveréke ragadt rá, de az rendesen. De az igazat megvallva nem nagyon bánom, mert egyrészt hamar lejön, másrészt, meg nehogy mér egy kis kosz miatt sápítozzak, nem???
 |
| Ovi után... |
Viszont nagyon érdekes, ahogy alkalomról, alkalomra egyre jobban kinyílik. Most már szinte otthonosan mozog a rengeteg kölyök között, és semmi félelem, vagy tartás nincs benne. Eddig azt hittem, hogy nem egy kezdeményező típus, de most ráébredtünk, hogy úgy néz ki mégis. Kapásból kiszúrta magának a két legnagyobb kölyköt, két berni pásztort és velük őrültködött, de te jó ég!! Néha alig mertem odanézni, Ő mégis olyan nagyszerűen érezte magát, hogy csak na. Az a jó az egészben, hogy a segítők, akik ott vannak soha nem engedik elfajulni, vagy eldurvulni a játékot:) De azért mégis, el tudjátok képzelni az én kicsi Barka babám és két böhöm kutya, akikkel kergetőzik....uhhh, de neki tetszett. Utána persze baromira elfáradt, de a lényeg, hogy jó volt!!
Persze azért az is nagyon jó érzés ám, amikor látom, hogy figyel, és minden szeleskedés és viháncolás ellenére is mindig odajön, megcsinálja a feladatot, figyel és jól érzi magát! Kell ennél több, hogy nekem is jó legyen??? Úgyhogy olyan büszke tudok rá lenni, hogy jéééé ez az én kicsi babakutyám lenne??? ÓÓÓ...:):):):)
 |
| A doktorival még várnunk kell kicsit, de gyúrunk rá erősen:P |
Na persze azért a rosszalkodásért sem kell a szomszédba mennünk, főleg, ha van partner... Három napig nálunk volt Oszkár - emlékeztek; a mamám középuszkárja - és hát, ezt kibírni...amit ezek ketten, közösen véghezvisznek!!! Szegény tesóm nyerte a feladatot, hogy vigyázzon rájuk, hát azt hiszem lefáradt rendesen. Ha eddig meg is fordult volna a fejemben, hogy Barka mellé beszerzek még egy kölyköt még mostanában, azt hiszem felül kell bírálnom eme vágyaimat, mert jelenleg kevésnek érzem magam két lökött kutyagyerek felneveléséhez. De ami késik... Majd ha Barka már doktorandusz lesz:P:P:P:P hehehe
 |
| Ásatás még mindig... |
Mindenesetre a napok csak úgy röpülnek és az én kicsi babakutyámból pikk-pakk nagy szamár lesz:P De azért amikor álmos és alszik, akkor még pont ugyanolyan ám, mint volt:):):) Úgyhogy megnyugtathatok mindenkit, a baba még ott lapul benne, valahol - ébren mélyen, félálomban meg egész a felszínen:) főleg, mikor cuppog álmában még mindig:):):)
 |
| Vadászat nyulakra...1... |
Ohh és képzeljétek, már majdnem az összes fogacskát elvitte az egér:P Most épp a szemfogakon volt a sor, úgyhogy viccesen néz ki, és folyik a nyál a foghíjas szájából:P Azt hiszem úgy három kis fogat sikerült eltennünk, de ezeket is nagy szerencse és trükkök árán... konkrétan a szájából szedtük ki a lógó fogat:P:P:P
 |
| ...2... |
 |
| ...és 3...MEGVAGY!! |
Hát, kb. ennyi esemény volt. Már majdnem teljesen szobatiszta, mondhatni az is, néha még vannak balesetek, de nagyon ritkán... az egyedüllét még macera kicsit, azt hiszem ezt már elrontottam, de még küzdünk, és talán több kevesebb sikerrel, de megvalósítható álom lesz. A póráz egész jól megy, de folyamatosan gyakoroljuk, hogy ne húzzon, amikor meglát egy-egy galambot, vagy kutyát. Mostanában a Margit szigeten azt kezdtük el tanulni, hogy ha leültetem, és elhátrálok pár lépést maradjon... még kezdők vagyunk, így vannak napok, amikor jól megy és persze van, hogy gyéren... :):):)
Talán nem felejtettem ki semmit ami az elmúlt időszakban történt. Ha igen, majd legközelebb:):):)
Csóók, blanka, Barka:)
